http://www.holmi.org/2007/05/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-ii-roviditesjegyzek
Nagy Árpád Miklós 4 részre osztja a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének történetét. (1. 1908-1914, 1914-1918, 1919-1929, 1929-1949)
Leírja a kezdetektől a gyűjtemény alakulását, Arndt tanácsadói tevékenységét és gyűjteményének eladását a múzeumnak, a gyarapodás majd a tudományos munka hanyatlását. Majd Hekker Antal által újra felvirágoztatott, az I. világháború után Oroszlán Zoltán régész által gondozott gyűjteményt.
A II. világháború alatti újbóli hanyatlás után fokozatos fejlődés következett be.
A budapesti Antik Gyűjtemény az egyetlen Kelet-Közép Európában.
2007. október 29., hétfő
Molnár Ferenc levelei Darvas Lilihez, unokája Sárközi Mátyás ajánlásával
http://www.holmi.org/2007/05/banyu-levelei-minyuszkanak
Molnár Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából 500 példányban megjelent díszes gyűjtemény tartalmazza Banyu (Molnár Ferenc) 3. feleségéhez (1. Vészi Margit, 2. Fedák Sári) Darvas Lilihez, Minyuszkához írt leveleit.
6 levél házasságuk előtt, a többi utána, 1925 után íródott.
Az író unokája (Márta lányának 2. házasságából született fia) Sárközi Mátyás csinál kedvet és ad rövid életrajzi átekintést Molnár Ferencről.
Molnár Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából 500 példányban megjelent díszes gyűjtemény tartalmazza Banyu (Molnár Ferenc) 3. feleségéhez (1. Vészi Margit, 2. Fedák Sári) Darvas Lilihez, Minyuszkához írt leveleit.
6 levél házasságuk előtt, a többi utána, 1925 után íródott.
Az író unokája (Márta lányának 2. házasságából született fia) Sárközi Mátyás csinál kedvet és ad rövid életrajzi átekintést Molnár Ferencről.
Mesterházi Mónika visszaemlékezése Székely Magdára
http://www.holmi.org/2007/05/szekely-magdarol
Mesterházi Mónika a 2007. április 30-án elhunyt Székely Magdáról írt visszaemlékezése.
A költönő önéletrajzi könyvét az "Éden"-t és verseit veszi számba témájuk szerint s idéz is belőlük.
Említi a holocaustról, a szerelemről és az arcról írott verseit.
Végül Burger Barna által- a művésznőről készített- fényképének említésével búcsúzik.
Mesterházi Mónika a 2007. április 30-án elhunyt Székely Magdáról írt visszaemlékezése.
A költönő önéletrajzi könyvét az "Éden"-t és verseit veszi számba témájuk szerint s idéz is belőlük.
Említi a holocaustról, a szerelemről és az arcról írott verseit.
Végül Burger Barna által- a művésznőről készített- fényképének említésével búcsúzik.
Tanulmány Kodály Zoltán "Páva-variációi"-ról
http://www.holmi.org/2007/06/dalos-anna-talalkozas-egy-fiatalemberrel-jegyzetek
Dalos Anna tanulmánya Kodály Zoltán "Páva-variációi"-ról, anak formai kérdéseiről, témáiról és Ady: Fölszállott páva c. versével való kapcsolatáról.
Kodály zeneszerző gondolkodásánakalapeleme az organikus fejlesztés elve-Arnold Scoenberghez hasonlóan- melyet tanítványai pl. Horusitzky Zoltán és Sonkoly István emlékezései, ill. Weissman István elemzése is igazol.
Dalos Anna tanulmánya Kodály Zoltán "Páva-variációi"-ról, anak formai kérdéseiről, témáiról és Ady: Fölszállott páva c. versével való kapcsolatáról.
Kodály zeneszerző gondolkodásánakalapeleme az organikus fejlesztés elve-Arnold Scoenberghez hasonlóan- melyet tanítványai pl. Horusitzky Zoltán és Sonkoly István emlékezései, ill. Weissman István elemzése is igazol.
Kucsman Árpád visszaemlékezése a régi Eötvös Collegiumra
http://www.holmi.org/2007/06/szabadon-szolgala-szellem
Ruttkay Kálmán méltatja Kucsman Árpád könyvét, mely visszaemlékezés a vegyész 1945 ősze és 1949 között ott töltött idejére. Személyes történetét meséli el, név szerint emíltve volt tanárait és diáktársait.
A régi Eötvös Collégium 1950. augusztus 22-én szűnt meg, de később újjászervezve ismét működött.
Ruttkay Kálmán méltatja Kucsman Árpád könyvét, mely visszaemlékezés a vegyész 1945 ősze és 1949 között ott töltött idejére. Személyes történetét meséli el, név szerint emíltve volt tanárait és diáktársait.
A régi Eötvös Collégium 1950. augusztus 22-én szűnt meg, de később újjászervezve ismét működött.
Angyalosi Gergely Kemény István Élőbeszédéről
http://www.holmi.org/2007/06/1498
Angyalosi Gergely gondolatai Kemény István Élőbeszéd c. verseskönyvéről.
Írását Kemény István egy a Magyar Lettre Internationale-ban megjelent kijelentésével kezdi, melyet Bartus Attilával való beszélgetésekor hangzott el, miszerint:
"Az élőbeszéd címet azért adtam ennek a könyvnek, mert ezek olyan versek, amikben az emberiség végső nagy kérdéseit próbáltam pofátlanul hétköznapi módon megfogalmani, másfelől a hétköznapi élet apróságairól akartam emelkedetten írni."
Angyalosi Gergey ezután a költő ezen mondatát értelmezi, majd a kötetben szereplő versekből kiragad néhányat és szimbolikus jelentésüket elemzi.
Angyalosi Gergely gondolatai Kemény István Élőbeszéd c. verseskönyvéről.
Írását Kemény István egy a Magyar Lettre Internationale-ban megjelent kijelentésével kezdi, melyet Bartus Attilával való beszélgetésekor hangzott el, miszerint:
"Az élőbeszéd címet azért adtam ennek a könyvnek, mert ezek olyan versek, amikben az emberiség végső nagy kérdéseit próbáltam pofátlanul hétköznapi módon megfogalmani, másfelől a hétköznapi élet apróságairól akartam emelkedetten írni."
Angyalosi Gergey ezután a költő ezen mondatát értelmezi, majd a kötetben szereplő versekből kiragad néhányat és szimbolikus jelentésüket elemzi.
Hubay Miklós és a színházi dráma
http://www.holmi.org/2007/07/spiro-gyorgy-hubay-mikloses-a-jol-megcsinalt-darab
Spiró György tanulmánya a magyar színházakról és a színpadi szerzőkről a 19. századtól Hubay Miklósig.
A 19. sz.-ban a Nemzeti Színházban is már gyakrabban tűztek műsorra Kotzebue-bemutatókat, mint Goethe, Schiller és Kleist drámáit. Az előadásokban a polgári világ dominált, megteremtve ezzel a polgári színház műfaját, melynek fő művelője Molnár Ferenc volt.
E bevezető után tér rá Hubay Miklós munkásságára, polgári drámáira, "egyfelvonásasaira", példákat is felhozva.
Spiró szerint Hubay legjobb drámája az 1959-es egyfelvonásos az: Ők tudják mi a szerelem.
Hubay minden igyekezetével azon volt, hogy elfogadtassa a "jól megcsinált darabot", vagyis az általa színházi műfajnak tekintett drámát. Spiró szerint sikerült neki.
Spiró György tanulmánya a magyar színházakról és a színpadi szerzőkről a 19. századtól Hubay Miklósig.
A 19. sz.-ban a Nemzeti Színházban is már gyakrabban tűztek műsorra Kotzebue-bemutatókat, mint Goethe, Schiller és Kleist drámáit. Az előadásokban a polgári világ dominált, megteremtve ezzel a polgári színház műfaját, melynek fő művelője Molnár Ferenc volt.
E bevezető után tér rá Hubay Miklós munkásságára, polgári drámáira, "egyfelvonásasaira", példákat is felhozva.
Spiró szerint Hubay legjobb drámája az 1959-es egyfelvonásos az: Ők tudják mi a szerelem.
Hubay minden igyekezetével azon volt, hogy elfogadtassa a "jól megcsinált darabot", vagyis az általa színházi műfajnak tekintett drámát. Spiró szerint sikerült neki.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
